A betegségek kialakulásának többféle oka lehet. Ezek egy részét befolyásolhatjuk, más részét nem. A korunkat, genetikai adottságainkat nem tudjuk befolyásolni. Velünk született vagy szerzett betegségeinket (cukorbetegség, magas vérnyomás) rendszeres ellenőrzéssel és kezeléssel szinten tudjuk tartani.

Másik ismert és nagy kockázati tényező az elhízás. Magunk is kiszámolhatjuk, hogy túlsúlyosak vagyunk-e.  Erre szolgál a testtömeg index (BMI), amelyet úgy számolunk ki, hogy a súlyunkat elosztjuk a magasságunk négyzetével. Pl. 70kg-os, 1,7m magas ember testtömeg indexe: 70:2,89=24,22
Normális esetben a BMI 18,5 és 25 között van.  25 felett túlsúlyról, -30 felett - elhízásról beszélünk.  Az elhízás oka, hogy több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk. A bevitt kalóriatöbblet általában szénhidrát, cukor, zsír. Emelkednek a vérzsír értékek, növekszik a koleszterin szint, nagyobb az esélye a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak az érszűkület kialakulásához, vagy a már meglévő folyamat romlásához. A rohamszerű, rövid távú fogyókúrák nem egészségesek, és nem hoznak tartós eredményt sem. Átgondolt, megtervezett és következetesen kivitelezett életmódváltás az, amely eredményt hozhat. A fogyást nem csak úgy érhetjük el, ha a bevitelt csökkentjük, hanem úgy is, hogy a felhasználást fokozzuk.

Az egészséges életmód egyik pillére a táplálkozás, a másik a mozgás.  Mozgásszegény életmódunk is komoly rizikófaktor. Amikor fáradtan hazaérünk, úgy gondoljuk, hogy az egész napi munka bőven elegendő volt számunkra.  A szabadidőben, lehetőleg szabadban végzett mozgás azonban pihentető is lehet, hiszen azokat az izomcsoportokat is megmozgatja, amelyeket napközben akár ülő, akár álló munkában nem használunk. Rendszeres mozgással csökkenthetjük vérünkben a káros koleszterinszintet és a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét. Megnövelhetjük a védő koleszterin szintet és szervezetünk szabadgyökfogó képességét. Rendszeres mozgással csökkenthető a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kialakulásának esélye is. Természetesen nem kampányszerűen végrehajtott túlzott megterhelésre gondolok. A napi fél óra séta, rendszeres úszás, vagy bárkinek kedve szerint való mozgás megfelel a célnak. A hangsúly a rendszeresen van.

A kockázati tényezők kiküszöbölése mellett fontos a rendszeres időközönként végzett szűrővizsgálat is. Az érvizsgálat semmiféle fájdalommal nem jár. A paciens kikérdezését, korábbi betegségeinek panaszainak rögzítését követően fizikális vizsgálat következik. Ennek során meghallgatjuk a nyaki verőeret, áttapintjuk a hasat és típusos helyeken megtapintjuk a perifériás artériákat. Megvizsgáljuk az alsó végtagi vénatágulatokat is. Az alsó végtagi és felső végtagi artériás nyomás hányadosa, a boka-kar index, aminek megmérése CW doppler segítségével történik. Ez azt jelenti, hogy a boka felett a lábra vérnyomásmérő mandzsettát helyezünk, és ultrahang segítségével mérjük a perifériás artériák nyomását. Ugyanezzel az eszközzel tájékozódunk a vénás keringés állapotáról is. Amennyiben nem találunk semmi kórosat további műszeres vizsgálatra vagy beavatkozásra nincs szükség. További diagnosztikai eljárásra akkor van szükség, ha a paciensnél valami kórosat észleltünk. Panaszmentes beteg esetén is hallhatunk zörejt a nyaki verőéren vagy a lágyéki artéria felett, tapinthatunk kórosat a hasban.

Első lépés ilyenkor a color duplex scan vizsgálat, ami szintén fájdalommentes ultrahang vizsgálat. Ennek eredményétől függően dől el, hogy csak ellenőrzés, vagy további vizsgálat szükséges-e.