Hazánkban vezető halálok az ér és szívrendszeri betegség. Ez a tény már széles körben ismert. Kevésbé ismert azonban, hogy a verőérbetegség mindig rendszerbetegség. Különböző mértékben ugyan, de a szervezet minden verőerét érinti. Ezért fontos a szűrés, a megelőzés, majd az időben elkezdett megfelelő kezelés.

A cukorbetegség, a magas vérnyomás, vagy az emelkedett vérzsír értékek, a rokonságban előforduló érbetegség, egyes vérképzőrendszeri betegségek, a dohányzás az elhízás olyan kockázati tényezők, amelyeknél tünetek nélkül is különösen indokolt a szűrővizsgálat, szükség szerint az időben elkezdett megelőző kezelés és a rendszeres gondozás.
Az verőér betegségek tünetei rendkívül különbözőek, attól függően, hogy mely verőéren alakulnak ki. A megfelelő érszakaszon tágulat, szűkület vagy elzáródás jöhet létre. A tünetek súlyossága függ a beteg érszakasz átmérőjétől, hosszától. Súlyosbíthatja a tüneteket, ha a betegség már több érszakaszon is kialakult.

A beteg kikérdezése, fizikális és Doppler vizsgálata (műszerrel mérjük a perifériás artériás vagy vénás véráramlást) után megállapítható, hogy szükség van-e további vizsgálatra. Az esetek jelentős részében az életmód megváltoztatásával és a beállított gyógyszeres terápiával a betegség előrehaladása megállítható rendszeres ellenőrzés mellett. Súlyosabb esetben teljes körű kivizsgálás és érsebészeti beavatkozás szükséges.

Az értágulatok különböző gyakorisággal jönnek létre a különböző artériákon.
Tünetmentesen növekedhetnek a mellkasi és a hasi főverőéren kialakult tágulatok, amelyeknek a veszélye abban rejlik, hogy megrepedésük hirtelen életveszélyes állapotot hoz létre. Ezért ha a hasban korábban nem tapasztalt lüktetést észlel, érsebészeti vizsgálat indokolt. Ezen tágulatok bizonyos méretek alatt rendszeres ellenőrzést, bizonyos méret felett műtéti megoldást igényelnek. A szükséges kivizsgálás és a beteg megfelelő előkészítése után a műtéti kockázat jelentőséren lecsökkenthető.
Az érszűkület vagy érelzáródás tünetei is rendkívül különbözőek.

Például a nyaki verőér szűkülete sokáig tünetmentes maradhat, ám már az első tünet is sokkoló lehet, pl. látászavarok, beszédzavar vagy az egyik oldali testfél átmeneti vagy végleges bénulása. Ezt, az egyik legveszélyesebb érbetegséget gyakran a szakértő fül, egyszerű fonendoszkóppal való meghallgatással is kiszűri.
Korán panaszt okoz azonban az alsó végtagi érszűkület. A nehezített járás, a járás közben jelentkező csípő vagy lábikra fájdalom, ami néhány perces pihenés után megszűnik, felhívja a figyelmet a kezdődő érszűkületre. A betegek jó része ezeket a tüneteket sokszor reumatikus eredetűnek véli. Valóban gyakori idősebb korban, hogy a mozgásszervi és az érszűkületes panaszok egymást erősítik és fokozzák a fájdalmat. Jellemző különbség, hogy az érszűkületes panasz a járás során fokozódik, míg a reumatikus eredetű a mozgással javulhat.
Ambulanciánkon a kivizsgálást a konzervatív (gyógyszeres) kezelés és gondozást végezzük, a szükséges tágításokat vagy műtéteket a Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinikáján végzem.
Hazánkban vezető halálok az ér és szívrendszeri betegség. Ez a tény már széles körben ismert. Kevésbé ismert azonban, hogy a verőérbetegség mindig rendszerbetegség. Különböző mértékben ugyan, de a szervezet minden verőerét érinti. Ezért fontos a szűrés, a megelőzés, majd az időben elkezdett megfelelő kezelés. tovább
A cukorbetegség, a magas vérnyomás, vagy az emelkedett vérzsír értékek, a rokonságban előforduló érbetegség, egyes vérképzőrendszeri betegségek, a dohányzás az elhízás olyan kockázati tényezők, amelyeknél tünetek nélkül is különösen indokolt a szűrővizsgálat, szükség szerint az időben elkezdett megelőző kezelés és a rendszeres gondozás. Az verőér betegségek tünetei rendkívül különbözőek, attól függően, hogy mely verőéren alakulnak ki. A megfelelő érszakaszon tágulat, szűkület vagy elzáródás jöhet létre. A tünetek súlyossága függ a beteg érszakasz átmérőjétől, hosszától. Súlyosbíthatja a tüneteket, ha a betegség már több érszakaszon is kialakult.

A beteg kikérdezése, fizikális és Doppler vizsgálata (műszerrel mérjük a perifériás artériás vagy vénás véráramlást) után megállapítható, hogy szükség van-e további vizsgálatra. Az esetek jelentős részében az életmód megváltoztatásával és a beállított gyógyszeres terápiával a betegség előrehaladása megállítható rendszeres ellenőrzés mellett. Súlyosabb esetben teljes körű kivizsgálás és érsebészeti beavatkozás szükséges. 
Az értágulatok különböző gyakorisággal jönnek létre a különböző artériákon.Tünetmentesen növekedhetnek a mellkasi és a hasi főverőéren kialakult tágulatok, amelyeknek a veszélye abban rejlik, hogy megrepedésük hirtelen életveszélyes állapotot hoz létre. Ezért ha a hasban korábban nem tapasztalt lüktetést észlel, érsebészeti vizsgálat indokolt. Ezen tágulatok bizonyos méretek alatt rendszeres ellenőrzést, bizonyos méret felett műtéti megoldást igényelnek. A szükséges kivizsgálás és a beteg megfelelő előkészítése után a műtéti kockázat jelentősen lecsökkenthető.

Az érszűkület vagy érelzáródás tünetei is rendkívül különbözőek. Például a nyaki verőér szűkülete sokáig tünetmentes maradhat, ám már az első tünet is sokkoló lehet, pl. látászavarok, beszédzavar vagy az egyik oldali test fél átmeneti vagy végleges bénulása. Ezt, az egyik legveszélyesebb érbetegséget gyakran a szakértő fül, egyszerű fonendoszkóppal való meghallgatással is kiszűri. Korán panaszt okoz azonban az alsó végtagi érszűkület. A nehezített járás, a járás közben jelentkező csípő vagy lábikra fájdalom, ami néhány perces pihenés után megszűnik, felhívja a figyelmet a kezdődő érszűkületre. A betegek jó része ezeket a tüneteket sokszor reumatikus eredetűnek véli. Valóban gyakori idősebb korban, hogy a mozgásszervi és az érszűkületes panaszok egymást erősítik és fokozzák a fájdalmat. Jellemző különbség, hogy az érszűkületes panasz a járás során fokozódik, míg a reumatikus eredetű a mozgással javulhat.Ambulanciánkon a kivizsgálást a konzervatív (gyógyszeres) kezelés és gondozást végezzük.